A használt programok

Sokan kérdeztek az általam használt programokról, ezeket gyorsan összefoglalom..
A már meglévő Pepakura fájlok megtekintéséhet az ingyenes Pepakura Viewer használható. Itt letölthető
A fájlok átméretezésére, módosítására, a lapméret változtatásához a fizetős, vagy Youtube-ról beszerzett lottószámmal működő Pepakura Designer a legjobb. (Ezt is a fenti linken szerezhetitek be)

Új modell készítéséhez már bonyolultabb a feladat, hiszen 3D-s tervezőszoftver kell. Mivel a Budapesti Műszaki Egyetemre járok, előnyben vagyok, hiszen az egyetemtől kaptam regisztrált Solid Edge programot (ezt könnyű megtanulni kezelni), valamint az egyetemi e-mail címemmel regisztráltam az AutoCAD honlapján, és teljes supporttal ellátott 2013-as verzióhoz jutottam hozzá. Nagyon jó program még a Solidworks (létezik ingyenes fájlnézegetője).
Akinek nincs ezekhez hozzám hasonló hozzáférése (ne kérje tőlem senki az én licenszeimet, nem szeretném, ha letiltanák a programot, vagy jönne a csekk - a Solid Edge esetében hallottam ilyenről, azzal óvatosan), tudom ajánlani az ingyenes Google Sketchupot, vagy a Blendert (talán a legjobb).
Ezek kezelését tanulni kell, nekem is benne van néhány órám. Az ezekben készült dolgokat importálhatjuk Pepakura Designerbe, 3D nyomtathatjuk, vagy csak a mintát használva megépíthetjük otthon.

Az áramkörök és nyomtatott áramkörök tervezéséhez rengeteg segítséget kapok a hobbielektronika oldalról (úgy vettem észre, a totál fogalmatlanokat nem nagyon szeretik...), de sokat kell még a Google-t használnom. A tervek elkészítéséhez az Eagle nevű, magyar nyelvű programot használom, ez szintén ingyenes. Lesz majd leírás és videó a NYÁK-készítésről is, hogy mindenkinek egyszerűbb legyen.

A mikrokontroller (itt megrendelhető) programját több szoftverben megírhatjuk, itt van az összes kompatibilis fejlesztői felület. A Code Composert ajánlják sokan, ez a TI programja.

Egy kicsit a beszerzésről...

Aki nem tudja, honnan szerezze be az elektronikához az alkatrészeket, az keressen Ebayen (LED-eket százasával érdemes venni, a Vasemberben úgyis sok kell), kb. 9 Ft darabja, kis hazánkban meg 35-40), vagy ha ragaszkodik a magyar forgalmazóhoz, akkor a HEStore.hu-ról (ez kicsit drága), vagy esetleg helyi elektrós boltból.

Üvegszövethez találtam egy céget, akik olcsóbban adják a gyantát és a szövetet is (a szövetet majdnem 800 Ft/m2-rel olcsóbban), szállítást is vállalnak. Ez a Kalita Kft., siófoki bázissal.

Néhány dolog a tervekről

Hosszú ideje nem írtam ide, mert új munkafolyamatot mostanában nem végeztem, csak a már-már unalmasnak tűnő vágást, hajtogatást, ragasztást, ezekért felesleges külön bejegyzést nyitni, megtaláljátok a képeket a Facebookon.

Mostanában gondolkoztam a céljaimon a Vasemberrel, és arra jutottam, hogy nem fogom sürgetni, elkapkodni, főleg nem összecsapni a páncélt, így nem fog elkészülni a premierre. Ez kicsit rossz érzés, de mivel ennyi időt töltök vele, és nem kevés energiát fektetek bele, szerintem ez érthető. Ennek a jutalma meglesz, hiszen sokkal szebb, jobb minőségű páncélom lesz.

Az utóbbi időben sokat foglalkoztam az elektronika tervezésén és kivitelezésén. A replikás fórumokat nézve talán az egyik legösszetettebb Vasembert álmodtam meg, ami csak a repülésben marad el filmbéli társától.

Kicsit bővebben erről:

• A hangtechnika.
  Egy teljes hangrendszer lesz a ruhán belül, mely több darabból áll össze: egy USB-s hangmodul, ami SD kártyáról játssza le a hangfájlokat, ez csatlakozik egy erősítőhöz, amiről az alábbiakban találtok képet. Név szerint egy TDA2030A 2×18W-os erősítő, ami elég szépen szól, és olcsó is (jó barátunk, az Ebay segít, lehet venni csak NYÁK-lapot, teljes készletet, de összeszerelt áramkört is, és a szereld magad módszert választottam). Ez csatlakozik 2 hangszóróhoz, amit tévéből bontottam (fontos, hogy nagyobb teljesítményű legyen, mint az erősítő, különben rövid életűek lesznek). Az egészet pedig egy mikrokontroller fogja vezérelni, amit később említek. A hangrendszer feladata egyszerű lesz, gombnyomásra le tudja játszani Tony jól megszokott bevonulózenéjét, az AC/DC-től a Shoot to Thrillt, valamint a lábakba épített gyorsulásmérők jelére lábfelemelő, és láblerakó hangot fog lejátszani. 
  A hangmodulra egy WTV020-SD típusú, a gyorsulásmérőre az ADXL345-öst találtam, mindegyik megtalálható Ebayen.

• A mikrokontroller.
  Nagyon jó kis szerkezetek, hiszen segítségükkel bonyolult dolgokat is végezhetünk egyszerű alkatrészeinkkel. Én az USA-ból rendeltem egyet (a piacon a legolcsóbb, és rengeteg segítséget lehet találni hozzá az interneten) 4.30$-ért (DHL szállítással együtt). A Texas Instruments MSP430-as modelljéről van szó. Nekem nagyon tetszik, ez fogja vezérelni a páncélban elhelyezett szervomotorokat, a hangokat, és lehet, hogy a világítást is (ennyi mindenhez 2 db kontrollerre is szükség lehet, de kis mérete miatt nem okoz problémát). A cégtől amúgy lehet rendelni rengeteg ingyen termékmintát is, főleg IC-ket, amiket be lehet építeni más projektek áramköreibe (most rendeltem 555-ös időzítő IC-t, még a szállításért sem kell fizetni, és 2 nap múlva meg is érkezik). A vezérlő önmagában nem képes semmire, kell egy programot írni C-ben, vagy C++-ban, esetleg Assembly-ben, melyet futtatva szinte bármit elérhetünk (jó, kis túlzással).
• A szervomotorok.
  Vezérlésüket a mikrokontroller végzi, melynek a jelet kis nyomógombok adják. Sajnos túl egyszerű lenne az életünk egyéb dolgok nélkül, így muszáj egy plusz áramkört beiktatnunk a mikrokontroller és a szervók közé... Minderre azért van szükség, mert a szervóknak nem mindegy, hogy mennyi ideig kapják a jelet, ennek tárgyalásába nem is mennék bele, nem ez a lényeg. Több megoldás is kínálkozik: vagy megveszünk egy méregdrága áramkört (kb. 50$, igaz, 24 szervót tud kezelni), vagy a mikrokontroller programjában változtatunk (ennek egyetlen hátránya, hogy ebben az esetben semmilyen más kivezetést nem tud vezérelni a kontrollerünk), vagy építünk egy kis PWM kapcsolást, mely ellenállásait változtatva megfelelő frekvenciájú jelet kapunk. Én még nem döntöttem, de hajlok az utóbbi felé. A szervókat Ebayen rendelem, kell belőlük egy pár, hiszen mozogni fog a sisak (ebbe rakom a legerősebbet, hisz fontos a gyors felnyitás), a hát, az alkarok, a comb és a lábszár is. 
• Az ARC-reaktor
  Ehhez is készítettem egy kis kapcsolási rajzot (ehhez nem kell mikrokontroller, csak 2 kapcsoló), melyet könnyű megépíteni is, ma fejeztem be a nyomtatott áramkör tervezését is. Ha egyszer végre elkészül az áramkörlevilágítóm, akkor lehet is rendelni belőle (cégnél csináltatni egyáltalán nem éri meg). Ennek a kapcsolási rajza Facebookon megtalálható, vagy az Eagle ingyenes tervezőprogram fájljait is el tudom küldeni. Az áramkört a reaktor LED-jeihez kapcsolva két funkciót kapunk, egy sima világítást, valamint egy pulzáló hatást.
• A comb villogója
  Talán a legegyszerűbb. Néhány ellenállás, 2 IC, 8 LED, és kész. A Vasember 1-ben a vadászgépes üldözés során látható hőkövető rakétákat elhárító rendszer kicsit egyszerűbben: gombnyomásra a 8 db LED-en végigfut a fény, a kilövést imitálva. (később szervót is csatlakoztatok hozzá, ami kijjebb nyomja a hip podot)

Az elektronikáról egyelőre ennyit, ha kérdés merülne fel, bátran írjatok.

Ha tetszik amit csinálok, lájkold az oldalt, oszd meg a bejegyzéseket!