2013. július 6., szombat

Gyantázás, üvegszövetezés

A munkafolyamatról sajnos nem tudok képeket mutatni, mert egyedül csinálom, és gyantás kézzel nem tudok fényképzeni, ezért próbálom minél részletesebben leírni a teendőket. Ha valami nem világos, írjátok ide kommentben, és javítom! Megjegyezném, hogy amit itt leírok, az nem szentírás, mindenki saját felelősségére kövesse az itt leírtakat.

Következhet az egyik legfontosabb, és legpiszkosabb munka, az üvegszálazás. Mint már korábban írtam, én poliészter-gyantát, és 300 g-os üvegszövetet használok. Az üvegszövet lehet a sima üvegpaplan, vagy a rovingszövet is. Ha jól tudom, az utóbbi erősebb, de nehezebb vele a sarkokat kitölteni, nekem volt is problémám ezzel bőven. Mindenki használja azt, amelyik szimpatikusabb, árban nincs nagy eltérés.
Az alapanyagokat a www.mugyantak.hu oldalon vettem meg. Kell még katalizátor is, amit a gyanta vásárlása során tudsz kérni. Én általános laminálógyantát használok. 
A megvásárolandó mennyiségnek sajnos vannak technológiai szükségletei, tehát nem lehet tetszőleges arányban vásárolgatni. A helyi szakemberrel beszélgettem a témáról, ő is, és egyéb internetes anyagszükséglet-kalkulátorok szerint is a gyanta-üvegszövet aránynak legalább 1:1-nek kell lenni, nagyon pazarlós anyaghasználat esetén gyantából kell többet venni. Erre azért van szükség, mert a szövetet TELJESEN át kell itatni a gyantával, így lesz értelme a műveletnek.
Léteznek egyéb cégek is, Budapesten ismerek még egyet, de az drágább, valamint mindenki körbenézhet a környező nagyvárosokban, hátha van üzlet, ahol lehet venni.

Szállítmány a mugyantak.hu-ról
Miután megjött a nagy doboz gyanta és üvegszövet, kezdődhet a szövet feldarabolása! Különböző szélességű csíkokra vágtam a szövetet, majd ezeket négyzetekre, téglalapokra daraboltam. Rovingszövetnél ez egy elég szemetelős meló, ne csináljátok lakásban, mert szúr, viszketést okoz, mivel sok kárba vész, és hullik, de a leeső egy-egy szálakat se dobjátok el, a sarkok kitöltésére tökéletesek!

Megfelelő védelem nélkül a következő lépéseket senki se végezze! Szűrős légzésvédő maszk, szemüveg, és gumikesztyű használata nem csak ajánlott, hanem kötelező is! 

Maszkból ennél gyengébbet semmiképp se vegyetek. 
Figyelmzetetés 2: a poliészter gyanta reakciója hőfejlődéssel jár, csúnyán meg tud égetni. Első alkalommal kb. 50 ml gyantám megmaradt, ezt ki akartam kaparni a kesztyűs kezemmel, de jól összerántotta a kesztyűmet, megégette a kezemet, és el ki is lyukasztotta a mérőedényemet. Csak óvatosan, körültekintően használjátok!
Kesztyűnek szinte bármilyen jó, a lényeg, hogy ne engedje át fél másodperc alatt a folyadékot :D. Én egy 100 db-os egyszerhasználatos PE kesztyűcsomagot vettem, ezt használják a hajfestés során. Ennél olcsóbbat nem lehet szerintem venni, az orvosiból egy pár 60 Ft, ebből 18. 

Saját tapasztalat miatt is felhívom a figyelmet a légzésvédő használatára. Egyszer maszk nélkül gyantáztam, majd egy hétig hurutosan köhögtem, pedig 20 perc volt az egész művelet.

Lehet, hogy pazarlásnak tűnik, de én begyantáztam kívülről az egész páncélt azért, mert így egy nappal később sokkal keményebb lesz az elem, könnyebb az üvegszálazás, és ilyenkor még előjöhetnek a ragasztáskor észre nem vett hibák is. A katalizátor-gyanta aránya 1-3:100. Én még az elején mérőedényben kiméregettem, most már nem teszem, látom rajta, hogy mennyi is a kiöntött adag. A katalizátort mondjuk még mindig injekciós fecskendővel mérem ki, annak a mennyisége nagyon fontos. én az 1%-ra szoktam törekedni, illetve kicsit többre. 100 ml gyantánál többet nem szoktam bekeverni, mert akkor nagyon gyorsan kellene dolgozni, aminek nincs semmi eredménye, csak egy csomó kidobott, megkötött gyanta. A katalizátor hozzáadásától számítva kb. 20 percünk lesz dolgozni a kikevert adaggal. Érdemes eldobható edényben, műanyag pohárban keverni, bármivel, ami tiszta (én a háziorvostól jól ismert nyelvlapocot szereztem, de jó a műanyag evőeszköz is). A gyanta felhordása ecsettel történik, jó a legolcsóbb Tescos is, én az IKEA-ban vettem egy csomaggal. Az első réteg gyantát kívül hordom fel, ezzel fényes lesz a felület, mérsékelten vízálló is (bár ez nem szempont), és az üvegszövetre való gyanta ezen tud megtapadni. 
Ha kész egy-egy darab, tedd félre, lehetőleg úgy, hogy ne tudjon semmihez sem hozzáragadni, vagy csak minél kisebb felületen. Sokan ajánlják az alufóliát alátétnek.

Ha már csomósodik a gyanta, az azt jelenti, hogy hamarosan meg fog keményedni, érdemes ilyenkor acetonnal (nem a DM-ben kapható körömlakklemosóval, hanem tiszta, zsírmentes acetonnal, vagy egyéb tiszta alkohollal) lemosni az ecsetet.

Egy nappal később, mikor már teljesen megszáradt a korábban felhordott gyanta, jöhet az üvegszövet. Készíts magad mellé mindent, mert gyantás, üvegszövetes kézzel nem jó keresgélni. A következő műveletek szigorúan a páncél belső, tehát test felőli oldalán végezendők! Ellenkező esetben egy részlethiány, ronda páncélt kapunk, és sok óra munkánk kárba vész.
Egy vékony gyantaréteget felhordok, ebbe belenyomkodom a szövetdarabokat. Kis fedés jól jöhet a darabok között, csak erősebb lesz tőle a páncél. Ha megcsináltunk egy kisebb darabot, akkor begyantázhatjuk. Ne kenjétek a gyantát, inkább csak ecseteljetek, így nem húzzátok le a felületről a szövetdarabokat. Akkor jó, ha egy teljesen homogén felületet alkot, és nem fehér már a szövet, hanem inkább kékes a gyanta miatt. Ez jelzi, hogy átázott a szövet. Ezzel a módszerrel befejezzük az adott darabot, félrerakjuk, jöhet a többi.

Előfordulhat deformálódás száradás során, a gyanta és a szövet súlya miatt, ezen utólag kismértékben hőlégfúvó, vagy egyéb melegítő eszköz használatával segíthetünk.

A légbuborékok nagy ellenségünk, hiszen a glettelés, festés után ha véletlenül odaütjük valamihez, simán beszakadhat a szövetig. Ezeket egy kis kézi csiszolóval kivágom, majd újra gyantázás, üvegszálazás következik. Ez a kis eszköz tökéletes a páncélból kilógó kemény üvegszálak levágására, lecsiszolására is! Az Uni-Max-nál vettem a gépet.
Nekem egy ilyen gépem van. Nem túl erős, de a célnak megfelel!
A következő folyamat már a glettelés lesz, erről akkor fogok írni, ha már készen vagyok a teljes páncél üvegszálazásával. Már érdeklődtem a helyi autófesték-boltban. Több lehetőség van, egy 2 kg-os glett 2-4000 Ft között adnak. Érdemes a jobbat megvenni, az jobban bírja a deformálódást, jobban tapad, stb. 

2013. január 15., kedd

A használt programok

Sokan kérdeztek az általam használt programokról, ezeket gyorsan összefoglalom..
A már meglévő Pepakura fájlok megtekintéséhet az ingyenes Pepakura Viewer használható. Itt letölthető
A fájlok átméretezésére, módosítására, a lapméret változtatásához a fizetős, vagy Youtube-ról beszerzett lottószámmal működő Pepakura Designer a legjobb. (Ezt is a fenti linken szerezhetitek be)

Új modell készítéséhez már bonyolultabb a feladat, hiszen 3D-s tervezőszoftver kell. Mivel a Budapesti Műszaki Egyetemre járok, előnyben vagyok, hiszen az egyetemtől kaptam regisztrált Solid Edge programot (ezt könnyű megtanulni kezelni), valamint az egyetemi e-mail címemmel regisztráltam az AutoCAD honlapján, és teljes supporttal ellátott 2013-as verzióhoz jutottam hozzá. Nagyon jó program még a Solidworks (létezik ingyenes fájlnézegetője).
Akinek nincs ezekhez hozzám hasonló hozzáférése (ne kérje tőlem senki az én licenszeimet, nem szeretném, ha letiltanák a programot, vagy jönne a csekk - a Solid Edge esetében hallottam ilyenről, azzal óvatosan), tudom ajánlani az ingyenes Google Sketchupot, vagy a Blendert (talán a legjobb).
Ezek kezelését tanulni kell, nekem is benne van néhány órám. Az ezekben készült dolgokat importálhatjuk Pepakura Designerbe, 3D nyomtathatjuk, vagy csak a mintát használva megépíthetjük otthon.

Az áramkörök és nyomtatott áramkörök tervezéséhez rengeteg segítséget kapok a hobbielektronika oldalról (úgy vettem észre, a totál fogalmatlanokat nem nagyon szeretik...), de sokat kell még a Google-t használnom. A tervek elkészítéséhez az Eagle nevű, magyar nyelvű programot használom, ez szintén ingyenes. Lesz majd leírás és videó a NYÁK-készítésről is, hogy mindenkinek egyszerűbb legyen.

A mikrokontroller (itt megrendelhető) programját több szoftverben megírhatjuk, itt van az összes kompatibilis fejlesztői felület. A Code Composert ajánlják sokan, ez a TI programja.

Egy kicsit a beszerzésről...

Aki nem tudja, honnan szerezze be az elektronikához az alkatrészeket, az keressen Ebayen (LED-eket százasával érdemes venni, a Vasemberben úgyis sok kell), kb. 9 Ft darabja, kis hazánkban meg 35-40), vagy ha ragaszkodik a magyar forgalmazóhoz, akkor a HEStore.hu-ról (ez kicsit drága), vagy esetleg helyi elektrós boltból.

Üvegszövethez találtam egy céget, akik olcsóbban adják a gyantát és a szövetet is (a szövetet majdnem 800 Ft/m2-rel olcsóbban), szállítást is vállalnak. Ez a Kalita Kft., siófoki bázissal.

Néhány dolog a tervekről

Hosszú ideje nem írtam ide, mert új munkafolyamatot mostanában nem végeztem, csak a már-már unalmasnak tűnő vágást, hajtogatást, ragasztást, ezekért felesleges külön bejegyzést nyitni, megtaláljátok a képeket a Facebookon.

Mostanában gondolkoztam a céljaimon a Vasemberrel, és arra jutottam, hogy nem fogom sürgetni, elkapkodni, főleg nem összecsapni a páncélt, így nem fog elkészülni a premierre. Ez kicsit rossz érzés, de mivel ennyi időt töltök vele, és nem kevés energiát fektetek bele, szerintem ez érthető. Ennek a jutalma meglesz, hiszen sokkal szebb, jobb minőségű páncélom lesz.

Az utóbbi időben sokat foglalkoztam az elektronika tervezésén és kivitelezésén. A replikás fórumokat nézve talán az egyik legösszetettebb Vasembert álmodtam meg, ami csak a repülésben marad el filmbéli társától.
Kicsit bővebben erről:

  • A hangtechnika.
    Egy teljes hangrendszer lesz a ruhán belül, mely több darabból áll össze: egy USB-s hangmodul, ami SD kártyáról játssza le a hangfájlokat, ez csatlakozik egy erősítőhöz, amiről az alábbiakban találtok képet. Név szerint egy TDA2030A 2×18W-os erősítő, ami elég szépen szól, és olcsó is (jó barátunk, az Ebay segít, lehet venni csak NYÁK-lapot, teljes készletet, de összeszerelt áramkört is, és a szereld magad módszert választottam). Ez csatlakozik 2 hangszóróhoz, amit tévéből bontottam (fontos, hogy nagyobb teljesítményű legyen, mint az erősítő, különben rövid életűek lesznek). Az egészet pedig egy mikrokontroller fogja vezérelni, amit később említek. A hangrendszer feladata egyszerű lesz, gombnyomásra le tudja játszani Tony jól megszokott bevonulózenéjét, az AC/DC-től a Shoot to Thrillt, valamint a lábakba épített gyorsulásmérők jelére lábfelemelő, és láblerakó hangot fog lejátszani. 
    A hangmodulra egy WTV020-SD típusú, a gyorsulásmérőre az ADXL345-öst találtam, mindegyik megtalálható Ebayen.


  • A mikrokontroller.
    Nagyon jó kis szerkezetek, hiszen segítségükkel bonyolult dolgokat is végezhetünk egyszerű alkatrészeinkkel. Én az USA-ból rendeltem egyet (a piacon a legolcsóbb, és rengeteg segítséget lehet találni hozzá az interneten) 4.30$-ért (DHL szállítással együtt). A Texas Instruments MSP430-as modelljéről van szó. Nekem nagyon tetszik, ez fogja vezérelni a páncélban elhelyezett szervomotorokat, a hangokat, és lehet, hogy a világítást is (ennyi mindenhez 2 db kontrollerre is szükség lehet, de kis mérete miatt nem okoz problémát). A cégtől amúgy lehet rendelni rengeteg ingyen termékmintát is, főleg IC-ket, amiket be lehet építeni más projektek áramköreibe (most rendeltem 555-ös időzítő IC-t, még a szállításért sem kell fizetni, és 2 nap múlva meg is érkezik). A vezérlő önmagában nem képes semmire, kell egy programot írni C-ben, vagy C++-ban, esetleg Assembly-ben, melyet futtatva szinte bármit elérhetünk (jó, kis túlzással).
  • A szervomotorok.
    Vezérlésüket a mikrokontroller végzi, melynek a jelet kis nyomógombok adják. Sajnos túl egyszerű lenne az életünk egyéb dolgok nélkül, így muszáj egy plusz áramkört beiktatnunk a mikrokontroller és a szervók közé... Minderre azért van szükség, mert a szervóknak nem mindegy, hogy mennyi ideig kapják a jelet, ennek tárgyalásába nem is mennék bele, nem ez a lényeg. Több megoldás is kínálkozik: vagy megveszünk egy méregdrága áramkört (kb. 50$, igaz, 24 szervót tud kezelni), vagy a mikrokontroller programjában változtatunk (ennek egyetlen hátránya, hogy ebben az esetben semmilyen más kivezetést nem tud vezérelni a kontrollerünk), vagy építünk egy kis PWM kapcsolást, mely ellenállásait változtatva megfelelő frekvenciájú jelet kapunk. Én még nem döntöttem, de hajlok az utóbbi felé. A szervókat Ebayen rendelem, kell belőlük egy pár, hiszen mozogni fog a sisak (ebbe rakom a legerősebbet, hisz fontos a gyors felnyitás), a hát, az alkarok, a comb és a lábszár is. 
  • Az ARC-reaktor
    Ehhez is készítettem egy kis kapcsolási rajzot (ehhez nem kell mikrokontroller, csak 2 kapcsoló), melyet könnyű megépíteni is, ma fejeztem be a nyomtatott áramkör tervezését is. Ha egyszer végre elkészül az áramkörlevilágítóm, akkor lehet is rendelni belőle (cégnél csináltatni egyáltalán nem éri meg). Ennek a kapcsolási rajza Facebookon megtalálható, vagy az Eagle ingyenes tervezőprogram fájljait is el tudom küldeni. Az áramkört a reaktor LED-jeihez kapcsolva két funkciót kapunk, egy sima világítást, valamint egy pulzáló hatást.
  • A comb villogója
    Talán a legegyszerűbb. Néhány ellenállás, 2 IC, 8 LED, és kész. A Vasember 1-ben a vadászgépes üldözés során látható hőkövető rakétákat elhárító rendszer kicsit egyszerűbben: gombnyomásra a 8 db LED-en végigfut a fény, a kilövést imitálva. (később szervót is csatlakoztatok hozzá, ami kijjebb nyomja a hip podot)
Az elektronikáról egyelőre ennyit, ha kérdés merülne fel, bátran írjatok.
Ha tetszik amit csinálok, lájkold az oldalt, oszd meg a bejegyzéseket!